"...ahogy eddig is most is a büszkeséged mögött lapítok...érzelmeim tengere befagy és kiakad....
csak én nem tehetek mindig érte....félek... némi bizalmatlanság.. féltés... hülyegondolkodás...nemértés...szótlanság...félelelem...milliónyi kétely
mégis a minden!
2011. július 22., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése