olyan kusza minden.... mindenn összezavarodott...időő... változás...iidő...várakozás...

elmondtam ezzel a képpel mindent

igen!

Itt az idő hogy talpra álljak,számomra nincs lehetetlen és elérhetetlen amit igazán akarok, eljött az idő h félre tegyem a haragot sérelmezéseket. s midnen olyan tényezőt ami visszahúz.Hiszem s akarom megfogom valósitani biztos lesznek gyenge pillanatok de nincs lehetetlen. ideje felnőnöm s a kapott fájdalmak veszteségek csak arra voltak jók talán hogy belássam nem áll meg az élet. s tanuljak értsek felnőjek s tisztán lássak bármi is történik bármit megvalósítok, lehet szükeségem lesz egy társra de megtalálom! lehet te vagy az s lehet nem, az idő megfogja igazolni de ujjolt erővel s tisztán véghez viszem terveim nem leszek elveszett s az érzelmeim által korlátozott ember. boldog leszek és sikeres. s családomnak minden jót és örömöt visszaadjak én leszek a legjobb hosszú lesz az út s bármi történhet de megfogom csinálni csak erre gondolok ideje végre magamra koncentrálni és sikerülni fog!

furcsa...

 az idő mindig mindent beigazol....mint azt is hogy magamra számithatok... magamnak kell erős legyen s felállni... de mért érzem hogy irnom kell neked? aztmondják szerelem...nem....mert akk megaláznám magam s irnék...valami mégis visszatart, csak nem a büszkeség s hisz ssosem érdekelt...végignézegetem a képeid emlékeket,...tele van vele az életem nemlátokki...pedig akarom...rádöbbenek télleg jobbigy csak olyan furcsa...nem iennek képzeltem... mintkét idegen...furcsaexnek nevezni.... és az egykori barátnak barátnőnek.,.. az érzelmeim az igazi gyengeségem talán az egyetlen...próbálokmásba kapaszkodni de evvel csakmást megfolytok az érzéseimre hallgatok...hogy jobb igy...legyek gyáva meneküljek...már sosem hoznék rendbe semmit... s nemtudommilenne ha összefutnánk..talánmegállnék s egy szot egy lépést nem tennék némán összezizzenve állnék... vagy talán tovább mennék lehajtott fejjel....megaláztál tönkre tettél itthagytál... ezért volt a sok szennvedés áldozat?
aztmondják ssose mutassuk ki a másiknak mennyire odavagyunk érte... de akk mi értelme ha nem adhatjuk át? vagy igy müködik az élet?...hazudj tagadj h neked jobblegyen...tényleg nem lehet bizni és számitani senkire...talán csak a szeretgetés hiányzik neekem...s talán nemis a hiány fáj hanem h senkinnincs mellettem mégha nemis sok lelki támsaszt adtál de mellettem tudtam valakit...akiért mindig harcolhattam hiábanemkaptam semmit...nemvoltma őnző...olyan furcsa ez az egész...nemsirtammár több mint 2 hete miattad most sem teszem... de akkor mi a baj?...kéne valaki? annyira taszítotok...megvagyok bolondulva talán állarcot viselek... de belegondolok mien lenne melleted s azt mondom igy nemkellesz... tudom h elfog mulni hiszen mulnia kell... megfogok nélküled tanulni élni de hiszenmár megtanultam feelejtek...csak érdekelne mivan veled mivan benned  de talán félekmegkérdezni nehogy fájjon....ismét..ujra...ujra.. visszaeessek...furcsa h igy elengdtéél...nemmaradt meg benened az emberi szeretet irántam?v mást gondolsz te errőlmint én gondoltam... csak egy üres érzéketlen kődarab... nemhiszem h nem gondolsz rám... csaktalán jobb eltemetni neked...könnyebb...nemtudommiért érzem ezt...de ezt senkisem válaszolja meg... gondolom átkell élni ezt az életben h későbbmegtudjam a mértkeet...hiszen már igyis sokat tanultamn s tudtam meg mérteket...tudomén lejárt lemez, s mégis fáj hogy igy van ez...

vége.

Talán tini vagyok s talán szerelmes voltam a szerelem gondolatába... talán elhittem a meséket és hittem abban h egy életre szólhat...talán hittem hogy örökké eggyütt leszünk...elhitettem magamban h ő is igy gondolja és tiszta szívből őszintén feltétel nélkül szeret.. az élet beigazolta minden első szerelem igazi mégis mindig véget ér... sokmindent nemértettem s van mit a mai napig.. de sokmindenre felnyilt a szemem és sokmindenre nem akarok emlékezni.. s hogy miért én lettem kit megcsaltak megaláztak átvertek? talán énvoltam a gyengébb énvoltam kit elvitt a ragaszkodás s a szerelem gondolata... én éreztem magam egy szarnak és én voltam ki bocsánatért esedezett akinek nem én kellett volna h legyek,...talán ráerőltettem az én hitem s gondolkodásom... sajnálom hogy ien ember lettél s iennek ismertelek meg.. már nem kereslek mert kit szerettem benned rég elveszett nehéz...de igazad volt jobb igy. nekem sem kellennél már igy..megöltél bennem mindent talán sosem merek madj igazán szeretni ujra... nemértem magam szánalmasnak tartom miket elhittem s miket tettél velem.. egy csókért könyörögni s egy csókért meghalni... kit letagadtál kihasználtál...meg játszott érzelmek hamis igéreteek tettek ..hazugságok .persze az ember ienkor mindig a saját sérelmeit látja előnyben lementem az utolsókig a küszöb alján is bejöttem csak h veled legyek azthiszem megtanultam sosem szabad megbocsájtsát adni...hiszen lenéz kihasznál s azthiszi akármeddig elmehet nemnzéi emberi női méltóságom... hajajjj pedig valódi szerelem volt égetettt...megis . csak nem igazi?... az ember idöröl időre tanul féltem h egyedül maradok... s talán sosem bezsélünkmár többet...pedig egy őszinte valódi bezsélgetés ránk férne pedig ha rajtadmulik talán sosem jön el..hiszen sosem tudtál... az önbecsülésed nagyobb... pedig ha szeret az embernincs oan h nem alázkodikmeg.. de te vagy megfosztod magadtól az élet értelmét vagy hülye vagy...haragszom magamra amiért hülye voltam és vak, és nemláttam be mit teszel velem... inkább hitttem hamis szavaidnak pedig a porba tiportál megaláztál kihazsnáltál...én ugyérzem őszintén szeretttelek féltetettelek... csak te sosem fogod igy megtanulni miaz h önzetlen szeretet... szerelem őszinteség hűség...és h én vagyok a legfontosabb bármijöjjön...saját magad volt mindig a cél.. s én sirhattam téged nem zavart.érzem hogy vár ránk még valami furcsa...talán még egyszer találkozunk és megfordul a világ? vagy csak a szánalmas s a rosszat látjuk a másikban? fáj h igy elmentél.. ahogyan... s fáj h igy leszarsz már engem.... ugyérzem nem került pont a végéére... h megsem kérdezed azért jolvagy?...ne haragudj rám mert ien voltam... nem szerelemből csak mitn ember barátibóél..szerintem sokat köszönhetsz nekem nemérzem h hamisan szerettelek...majdnem 3év...igy lett vége? nemérzed ez t a furcsa megmagyarázhatatlan dolgot ? vagy csak nekem tulsok az érzelem ami bennem van? sok kérdés... hogy tehetted ezt velem...igy...h állhatsz szó nélkül semmit mondva nem érzed h rossz igy?...nemkérlek igymár téged ...hiszen ez nem te vagy akit szerettem... azthiszem másba voltam szerelemes... és azthiszem másra vártam mégis furcsa h igy...többet nembeszélünk mintha csak egy idegen lennék pedig ennyi eltöltött idő után azthiszem nem igy kéne ezt...talán ha sakron belém botlasz talán felsem ismersz,...lehet elhordasz a világ legrosszabb emberének...kiváncsivagyok milehet veled vagymilesz..imserlek te sosemfogsz irni...égő lenne ahogy az h szerettél és voltam neked ha még nemis akartál megbántani  a haverok fontosabbak voltak...tudtad h mindig vagyok én a biztos pont..ha nemvoltáűl szerelmes nem vagyhibás hiszen a dolgok nem jönnek ...nem érzi az ember... de talán nem örültem volna meg ha láttam volna rajtad h engme akarsz h őszinte vagy... fájt hh nem félsz... fájt h gyáva vagy... mert azvagy.lehet tul lelkis vagyok...denekem jolettélvolna ha ugy lettél volna ahogy kelll... nem akartál áldozni...nem voltam elég fontos...remélem egyszer azért rájözs ha másnő fekszik veled... mien volt velem mit hibáztál. én nem kérek másta sortstól csak kapdvisssza mást nem. de nemhinném h valaki lenne életed párja igazi hű nomrális kapcsolattal amig ien vagy... elvttek a dolgok téged...azthiszed értéket találnak majd benned...pedig valójában már én nemlátok mást ecsak egy csalódást..örülök h felszabadultan élhetek és esküszöm jobb... jobb magányosan mint 1 kapcsolatban hol mindig sirok mert mindig megbántanak...sokkalljobb, valamien szinten boldog vagyok csak üres... 1 érzelmi nullaa.. lehetnék énsi ,mennő hozzádvághatnám h igen énis egy rohadt kis geci vagyok mert mindig raffináltabb voltam h áttduj vgáni hogy énrajtam is a bosszu tulkerekedettt.. és tettem dolgokat.... terveztem a bosszut,... de végül nem bántalak talán ha egyszer leülünk bezsélni elmondom neked...ez nemmenőőő elkereedettség düh... én terveztem veled de midnen álmom és célom oda van ottt aholmár nemlátokmást...
tenyertél
nemmondom hogy boldog vagyok inkább semleges jobb igy... talán én sem oly féle szerelmet éreztemmár mint az elején inkább a társ a megszokás a szeretet... de fáj mit emberileg tettél velem... szégyenlem magam s sajnálom h ien embernek tudlak,...
ölni képes lettem volna értewd....örültvoltam a szerelem megöriti az embert.. főleg a féltés... h valaki elvehet
furcsa h pont egy oan lány áll mellettem a legjobb kit a legjobban kéne utálnom a világon de köszönömnekedd<3lilla p="">pont ezért nem szerettem volna időt hagyni magunknak mert tudtam magamban ráfogok jönnni nem kell ezneekkem erőltetés... és tudtam h belátok mindnet.őszintén talán sosem akarnálaklátni már... sosem akarnálak kalandnak ...semmi se kell belőled hiszen undorodom a belsődtől olyan vagy mint a többi sőt...rosszabbb egy hatalmas félreértés...valójában misose tudunk beszélgetni mint a barátok..sosem voltunk 1 hullámhosszon de pont talán ezért volt izgalmas mindig magam mellett tudni ...csak nemértem a hamis könnyeket szavakat...miért? miért volt jó mgejátszani? hiszen ezek nemvoltak valódiak mért tetted? ha meg ennyire nagy benned az égés félelme nemis tudod mien szeretni.... magadsem tudod a miérteket...csak rázzuk le a témát ne klljenn errőlbeszélni,...talán ezért vagy lelkibeteg...mindenemvoltál és mára semmim se vagy... hogyis van ez... ennek ez a rendje? talánmegtanit hamar továbblépni mindenkin... már rossz vagyokmár most.mert azt tettem amit nemkell...márnemérdekel semmi csak magam java...furcsa már minden... az ember midnenre rájön s él tovább megszokja  amásik ember nincs létét...tudom h jibbb igy és télleg jobb s elis fogom felejteni megfoogok nélküled tanulni élni hiszen annyiszor felálltam ... most is megtettem...volt sok könny...de már 2 hetenemsirtam miattad,,,pedig nyilván ennyi idő utűn az embernek lesznek érzelmei mindig. hanemmás megszépül hanemmás megggyülöll...jólérzem magam csak furcsa miértmiért miért...biztos van erre magyarázat hiszek a sorsban de én mit kaptam vissza? én megértem h ő mit kapott vissza de én? ... egy lecke volt h ne legyek ien elfogult ? talán...mindenesetre most habzsolok az élvezetekben még ha szánalmas is vagyoka szemedben... az egyedül te lehetsz mert gyáva vagy... és megcsaltál...és hazudtál... és hadne fejtsem ki borzasztó embernek látlak s talállak de belülvalahogy mégis mosolygok a rád mert volt szép...igazi szerelem volt...bár én nekem te sose mondtad...merszégyelted...tanultam és várok mit hoz a jövő....

változtam s nemis keveset-

felraktam néhány képet amik tükrözik a multat s jelent..<3 p="">

Igen ma lennél ötven éves ha még ittlennél, telik az idő és egyre nagyobb az űr amit gyerekként itthagytál bennem, sajnos csakaz emlékekben találozok veled és az álmaimban olyan jó lenne ha még élnél s velünk lennél..ahogy felnövök egyrejobban rájövök basszus mennyire rossz igy, annyi kérdésem lenne s mennyiszer megvédtél volna  pofoonoktól...sAjnos nekem ez jutott hogy felnőttként kell értékeljem magam a dolgokat  gyerekként már felnőtt ésszeléljek.köszönöm minden esetre amit adtál az alatt a rövid idő alatt, amit annyira bánok hogy nemvoltam veled annyit  amennyit lehettem volna bár tudtam volna hogy ien kevés lesz. annyira hiányzol nekünk..:(

saját magunknak hazudunk? , gyávaság

Rég irtam tehát gondoltam irok  pár sort ami foglalkoztatja a gondolataim.Legyen az első téma az önmagunknak hazugság.
Néha mi emberek hazudunk magunknak minthogy belássuk ez már nemmegy vagy nem jó nekünk, egy állarc egy hit mögé bujunk hogy amitől félünk ne válljon tisztává jobb egy hazugságnak hinni minthogy bevalljukmagunnak ez nemjó. néha énis igyérzemmagam mégis miért jó ez h hazugságban élünk ugy hogy tudjuk és nemteszünk ellene ? hogy miis ez elfutunk a problémák elől... s h ebből milesz. csalódás. miért nem vagyunk képesek őszintének és korrektnek lenni? hiszen mi veszteni valónk? ahogy mondják sosem késő tullépni változtatni, demivan ha csak mi magunk akarjuk látni tisztán a dolgokat és körülöttünk lévő dolgok személyek nem? mit tegyünk, lehet erre sosem jön meg a válasz hanem küzdünk magunkkal és szenvedünk reménykedünk, hiszen ez tesz minket tönkre.Hiába vagyok még elvilekben gyerek sokszor ugyérzem hogy tul felnőtt a gondolkodásom dolgokban, igaz rengetegszer tulzásba esek s miért? a félelmtől... néha ugyérzem csaK én gondolkodok igy  s midnenki inkább menekülneminthogy átlásson a dolgokon, szeretnék tisztán látni s nem akaarom h engme körbe röhögjenek, szeretném ha tisztelnének, s minden...én törekszek mindenre nagyon sok fájdalmat hazugságot csalódást megéltem de mégis képes vagyok még hinni, vajon egyszer ennek lesz eredménye? és lépni merek a jó irányba?? nem leszek befordult és felszabadult boldog leszek? sokszor elgondolkozok hogy lehet a pénz midnentmegoldana ha gazdag lennék, de eszembe jut hogy a pénzemért szeressenek hogy megvásároljak barátokat és szerelemeket? felesleges és fájó. sajnos aztkell mondanom az igaz barátságot én nem életem meg életere szólóra, hiszen szerintem ilyen ninncs lehet velem van a baj vagy akikkel eddig találkoztam, de remélem az éeleteem során lesz ien, de belegondolni abba hogy midnenkinekelőbb utóbb a családja és párja lesz fontosabb midnennél ez igyvan, midnig lesznek emberek kikkel összejárhat az ember bezsélgetni de szerintem csak a tini életben alakulhat ki olyan barátság amiről bezsélnek, amikor semmihez senkihez nem kötnek a dolgok, csak a szabadság vakmerőséég.. nos szerelem? szar hogy ezt kell mondanom de igaz szereelem életreszólóra és semmi elvárás vagy valami más dolog elvárása és visszakapása nélkülnincs... voltam boldog és eszeveszettül szereelmes de ezek mind mulandó dolgok, jönnek a kételyek a női dacc és h  a hibákat keresi az ember és idegbeteg lesz és csak keresi a menedéket reménytelenül tulsságosan odalesz valamiért az lesz amidenne és bekell valllania magának hogy ezt nem szabad hiszen elvesztheti midenét és egy csődtömeg lesz.hogy valakihez folyton betegesen vágyakoz7ik hogymidnen percét és szeretét magának akar és folyton kudarcot él át s mivel betegesen a másik a  midnenene és ezért rosszul itélhet azt láthatja hogy a másik nem ezt szeretné vagy éppen mert teljesen más személyiség... mindig nyitott szemmel kell járni és mérlegelni a dolgokat, mindig arra kell gondolni hogy egyedül és saját gondolotokkal is feltud állni a földröl hiszen kevés az a pár aki életre szólóan annyira segiti a másikat mint azt elvárnák, ezért sem hiszek az igazi szerelemben, hisz mindenhol aztlátom csak a szex a lényeg és a mai világban az emberek kénytelenek hüségesek maradni szinte sehol nincs ien, még a saját szüleimnél sem hiszen ők szerették egymást. természetes hogy az ember azt akarja hogy legyenegy hűtársa de mégis mien udnoritó az hogy szereti elviekben de mégis a háta mögött megcsalja mindent elkövet hogy ne tudja meg, mégsem áll az ember elé nyiltan miért teszi hiszen maga sem értik... az embereknek meg kell tanulnia szeretni a másikat és alkalmazkodnide ez csak akkor lehetséges ha a másik AKARtanulni hiszen egyedül kevés hozzá az ember, ezekről a dolgokról lehetne fényéveket irni de felesleges ettől nem váltja meg senki a világot. sokan tudják mit kéne tenni még sem teszik.
Én annak az embernek ismeerem hiszem magamat aki egy embernél ha szereti (ő is viszont) és hüséges normális minden aki megtud maraadni valaki mellet hiszen másképp mi értelme. én ugygondolom akivel vagyok hogy ő mellette megtudnék, bevallom a szerelem elmult, ez már másféle szerelem ami van, nemmondanám szeretetnek mert más vannak hullámvölgyek mikor borzasztóan szeretem mint az elején de ugyérzem ő a társ akivel megmaradnék s csak kérdés ő is? és igen betegesen szeretem őt s ezért irtam az ember sokszor tulmérlegeli a dolgokat és ha  amásik ember ismás félre érti... csak az ember sokszor a szeménekhisz . őszintén remélem hogy mi boldoguk leszünkés kitartunk egymás mellett....(majd folytatom egy köv bejegyzésben.
na szépen elkanyarodtam de ezt kikellet irnom, hát jöjjön a gyávaság téma


hogy ez miiis? az emberekben benne van a gyávaság az h nemtudnak őszinték lenni, nem mondják el ha valami nem klappol figyelj haverezvan. nem akarják megbeszélni elbujnak az álarcmögé
ugye mien könnyen összeköthető a saját magunknak hazudunk dologgal?... miért nem képesek az emberek szemtől szembe nyilt lapokkal elmondani miis a szitu.. miért várják a másiktől környezettől a megoldást? hiszen saját magukban van a  válasz.mittől félnek? pl van az h elmulik a szerelem , esetleg más dolog áll a háttérben sok a  munka stb emiatt mindig off az ember, de vgegyük azt elsőnek elmult. attól h elmult nyilván nem kell szakiítani? de van amikorugy érzi az ember mi értelem.e... hisezen mindig szerelem elmulik, igen csak ott jön   a másik vmies féle szeretet megmarad, ha nemmarad semmi ottvan a baj...h ha ezvan h nincs semmi, miért ne mondják el ? miért hazudnak és csinálnak dolgokat az ember háta mögött mitől fél? hiszen semmi sulya számára h továbbléphessen? minnél keményebbnek mutatják magukat az embereek annál gyávábbaka szív kérdéseiben.szerintem egy ien dolog hiányzikaz emberekből. semmi értelme senki számára hogy igy éljenek, semmi érzelem szeretgetés nélkül s a végén ott állnak mindketten a semmi előtt h elteltek évek és igy vannak, semmi öröm csak vannak azért mert nem bezsélték meg a bajokat, hiszen lehet lehetett volna rajta segiteni... szar az ien az biztos.
nos ha  a munkától van, akkor nyilván az ember életkedve elmegy, de annál jobban vágyik a másik szeretetére nem? nem pedig ellöki bunkó veleés azt sugározza ő tökre leszarja? lehet leis szarná egy ideig csak  aztán eszébe jut hopp hiányzik,én mindig is annak a híve vagyok meg kell beszélni midnennféle kapcsolatot hiszen meglehet, csak ahhoz mindkét embernek vevőnek kell lennie, hiszen szeretni is tanitani kell a másikat azt h mi esik jól a másiknak, s persze ne azért legyenek eggyót mert pl sok a pézne vvagy iesmi,
undorítónak tartom a gyávákat akik inkább leszarják a dolgokat minthogymegbeszéljék s mindenkinek evvel jobbá tennék az életüket. őszintén remélem felnyitják a szemüketaz ien emberek hiszen ŐSZINTESÉG és IGAZI SZERETETRE  mindenkinek kötelező járnia. ennyi a legkevesebb hogy jobb ember legyen az ember, és ne hadja magát befolyásolnnia a haragnak gyülöletnek vagy épp némi daccnak... változni változni és elfogadni kell....

Eljött a mai nap mikor a névnapod van apu.
nemvagy már köztünk, és nemis leszel hiába várom.. és várjuk, ahogytelik az idő ugy hiányzol  csunya ezt kimondani de eddig ugy nemhiányoztál mint most... mindig az a volt a tudatomban és valószinűleg azis lesz hogy egyszer visszajösz talán ezért is nemhiányoztál ennyire, de kezdem  megérteni és elfogadni hogy többé már nemleszel. és többé nemtalálkozunk az életben,..szomoru és fájdalmas
gyerekként nemfogtam fel miaz a halál. talán még most sem, mindig vártam hogy hazatérj:/ de sosem fogsz már...
lassan 5 éve hogy elmentél. oly kevés időt töltöttél velem... oly más lenne midnen. olyan hihetetlen hogy nemtudtak megmenteni.. annyira szeretném hogy találkozzunk ha csak 1 percre,,néha az álmaimban eljösz... de ezek csak álmok... ésnem a valóság.jólesik de ha belegondolok. majdnem hogy apa nélkül nőttem fel borzalmas.
uugy szeretném hogy visszatérj látni ölelelni..:( nemlehet ezt felfogni és szavakba önteni mienérzés is ez valójában... borzasztóóan hiányzol....

mit is irhatnék...

hmm hogy mitis irhatnék.. mi történik miaz amit érzek, hát fájdalmat ,gyülöletet csalódottságot, félelmet, szeretet. elmulást...
hogy mik ezek..talán jobb amit megtartom magamnak.hogy idézzek egy pár sort: egy asszonyszíve a titkok mély óceánja..."
furcsa érzések álmokkerítettek mostanság hatalmukban , elteltek évek mióta apu meghalt, mégiseddig neméreztem a hiányát vártam vártam.. egyszer biztos jön... nem az h hidegen hagyott de vártam mikor lép vissza az életemben , egyiknap oant álmodtam amit ugy éreztem kikell irnom magamból.. mint tudom magamról naon ritkán álmodok.. és vagy hülyeséget vagy rosszat talán jót még sosem álmdtam. . ezt nemis tudom igazából minek is mondhatom.
szal az egész ugy kezdődött én jöttem haza ... reniék már utonvoltak hozzánk éspont beértem őket a szomszéd háza előtt. apu állt a kapuban,,mellete anyu,mosolygott.. előreengedtem laurát pedig szivem szerint anyakába zuhantam volna... de előreengedtem laurát hiszen még őt sosem látta és tudom mennyire szeretettvolna egy unokát ... megölelte.. aztán megölelt engem is az az érzés.. egyszerüen leirhatatlan, öröm könnyek... oan csodálatos érzés hogymost is ha rágondolok kicsordul egy könnycsepp... annyira megható annyira igazi boldogság és nemhazug öröm ... sokszor az ember évek multán jön rá mennyire hiányzik és már nemvárja rájön ő már nincs. én elengedtem őt csak fáj hogy ugy vaalami űr maradt bennem valami furcsa elmondhatatlan érzés hogy talán nemkerültem elég közel hozzá és nemtölöttem vele elég időt. miért hagytam h vele ez történjen... a miértek és a kétségek zárják körbe az ember gondolatait, de valahol igazi is hogy az ember akit szeret avval nemlehet eleget, és ha már nincs akkor hiányzik neki borzasztóan. volt h leszálltam a buszról és hazafele sétálva azon tünödtem vajon apu mit fözött.. és akk eszembe jutott uhrusten én miért ?:.... hiszen nincs már.annyira szomoru.. és rossz érzéls tudni azt h ő már nincs töbéé hiába várok arra h ujra láthassam és találkozzunk, elmondjam mennyire hiányott. és mennyire rosszvolt apa nélkül félig felnőni...annyira egy sérült érzelmileg sérült vagyok, annyira megvisel valahol tudat alatt... félek félek midennféle elmulástól.. félek h nemtudom megmutatni elmondani  valamit valakinek és hirtelen eltünik az életemből.. sokszor gondolkodok anyuról is milesz ha nemlesz... eljön azazidő sajnos azis elfog jönni.. aggódok félek reszketek milesz velem... mi.... :( talán nem nekem való az egész élet.. de mindenben ugyérzem csak a rosszvan.. semmiöröm.semmi, bár visszahozhatnánk azidőt eldobnék akármit csak h visszakaphassam aput....annyira hiányzol...

2év♥

igen megéltünk Noelall a két évet... sajnos most sem vettem rá maagam h irjak rendszeresen demajd 1 x hátha.
szóval igen megvan már a két év 10 nappal is:)
nemmondom h midnenn tökéletes..de igen eltudnám vele képzelni az életemet.. átalakult az egész oan dologgá amihez nincs fogható... az érzés  a vele lét... 1 csók... sokszor van se veled se nélküld és annyira kiboritjuk egymást.. de ez pont azér van mert szeretjük egymást.. remélem még nagyonsokáig megmarad az érzés ha jönnek borongós napokis , de neekem életemre megfelel mert nekem igyjó<3 p="">oan hibákkal basztatom ami tipikus férfi... amit elkell fogadnom csak sajnos az öntörvényűséggemnem akarja: D
de azért szeretem imádom,<3 br="">